A bitcoin az elmúlt évek legjobban teljesítő eszköze. Vajon mennyi pénzt kellene bitcoinban tartanod, hogy életed végéig kitartson?

A bitcoin befektetéseknél alapvetően négy különböző motiváció létezik:

• Hosszú távra félretenni a kriptovalutát annak reményében, hogy előbb-utóbb eléggé felmegy az értéke ahhoz, egy nagyobb beruházás (autó, ház, stb.) finanszírozható legyen belőle
• Rövidtávon kereskedni a hirtelen meggazdagodás reményében. A rövidtávú kereskedés nagy hozamokat nyújthat, de nagy kockázattal is jár.
• Bitcoint tartani a portfóliónk néhány százalékában egyéb eszközök (kötvény, részvény) mellett, diverzifikáció végett
• Hosszú távra tervezni annak reményében, hogy havi X forintot elköltve a megtakarításból, megtartsa az értékét. Ez nevezhető passzív jövedelemnek, illetve időelőtti nyugdíjnak is. Ebben a cikkünkben ezzel a motivációval foglalkozunk.

A havi átlag költés problémája

A matek nagyjából ugyanaz, mint egy osztalékportfólió esetében. Azonban a koronavírus-válság óta az osztalékportfólió egyértelműen befuccsolt, így az emberek elkezdtek alternatív megtakarítási formák után kutatni. Helló, bitcoin!

Az osztalékportfólió különféle osztalékfizető részvények sokasága. Ezek a részvények tulajdonosai időnként részesülnek a cég profitjából (vagyis az osztalékból). Amennyiben sikerül olyan részvényeket vásárolni, melynek árfolyama is stabil, emellett az infláció felett fizet osztalékot, lehetségessé válik a korai nyugdíj, vagy konstans passzív jövedelem. (Az előbbinél nem kell dolgoznod az életszínvonal fentartásához, az utóbbinál pedig dolgozol mellette, ha nem is teljes állásban)

Ha például egy cég 6%-os infláció mellett évi 10%-ot fizet ki osztalékba, akkor az adózatlan reálhozam körülbelül 4%, ebből az adókat levonva körülbelül 3.4% reálhozam marad a zsebünkben. Ha egy évben 1 millió forint megtakarításunk volt ebben a részvényben, az évi 34 000 forint adózott osztalékjövedelmet jelent, azaz havi 2833 Ft-ot. (Tudom, ez édeskevés, de amint bitcoinnal számolunk, értelmet nyer az egész)

A célunk előszöris meghatározni, hogy mennyi egy adott személy vagy háztartás havi költése, majd felszorozni a számokat.

Ha havi 283 000 forintból kényelmesen megélünk, akkor az ehhez szükséges osztalék-részvény befektetés összege pontosan a fenti befektetés százszorosa, azaz 100 millió forint.

Ugyanez a képlet a bitcoinnál is

Azzal a különbséggel, hogy a bitcoin egy kimondottan jól teljesítő eszköz, az osztalékfizető részvények közül pedig alig találni ma már olyat, ami kizárólag osztalékkal tényleges reálhozamot tud nyújtani.

Attól hogy a részvényünk évi 3,4% reálhozamot fizetett, a bitcoin árfolyama még simán teljesítheti ennek sokszorosát. A bitcoin éves árfolyam-emelkedése a cikkünk megírásának pillanatában átlagosan 49,92% volt, vagyis az általunk hasracsapással kiválasztott, de átlagon felül teljesítő osztalékfizető részvény teljesítményének közel 15-szöröse.

A passzív jövedelem -számítás módszertana

Megintcsak egyszerű matek következik, csupán nagyobb számokkal.

BTC befektetésünk mértéke: 1 millió forint.

Bitcoin éves adózás előtti árfolyamnyeresége: 49,92% (499 200 Ft)

Bitcoin adózás utáni árfolyamnyeresége (15% kriptóeszköz adó): 424 320 Ft.

Hónapra lebontva: 35 360 Ft passzív jövedelem/ hó.

Ha a bitcoin továbbra is úgy teljesít, mint a múltban, akkor átlagosan havi 35 360 forintnyi BTC-t ki tudunk venni és elkölteni úgy, hogy a befektetésünk értéke megmarad. Az idők végezetéig.

Innentől csupán a befektetett összeget kell szorozgatni, és annyival szorzódik a végeredmény is. 10 millió forint befektetéssel például már 350 000 feletti összegről van szó.