Ezt válaszd kamatmentes bankbetét helyett

Bevezető

A bankok legősibb, legelemibb funkciója a bankbetétek kezelése és a hitelezés. A betétes elhelyezi a felesleges vagyonát a banknál, az kihitelezi - a hitelfelvevőt új lehetőségekhez, a bankot hiteldíjhoz, a betétest pedig kamathoz juttatva.

A hitelezés első kezdetleges formái jelen voltak az ókori Mezopotámiában, a távol-keleti selyemút kereskedelmében, és kulcsszerepet töltöttek be a Római Birodalom működésében is. De hitelek finanszírozták a gyarmatosítás korát, és a reformkorunk egyik kulcsmomentuma is a Széchenyi-féle Hitel megjelenése.

Ahol hitel volt, ott felgyorsult a gazdasági fejlődés. Azonban a hitelek, amik felvirágoztatták az ókori és középkori birodalmakat, picit más típusú hitelek voltak. Tipikusan fedezettel rendelkező hitelek.

Égető problémák a mai bankbetétekkel

Ha egy mai bank működését pusztán a legelemibb tevékenysége alapján vizsgáljuk, a következőt látjuk:

• Be tudunk fizetni a bankszámlánkra pénzt (a betét többezer évig arra szolgált, hogy a bankoknak legyen fedezete a hitelfelvevőt kiszolgálni, de a 20. századtól a likvid fedezet rejtélyesen eltűnt)
• A bankbetétért cserében a bank átlagosan egy vérlázító 0,01% évi EBKM-mel honorálja a bizalmunkat. Azaz ha átlagosan 1 millió forintot tartasz a bankszámládon, a bank évente 100 forint kamatot fizet rá, melyből lejön a kamatadó, és a jóváírt kamatról tájékoztató 30 forintos SMS. Tehát az év végén marad durván számolva 1 000 065 forintunk, ami az infláció miatt egyenértékű azzal, mintha ebből 100 000 forintot lehúztunk volna a vécén.
• Így betétesként adódik a kivételes lehetőség, hogy 15 év múlva felvehetjük az ATM-ből az első 1000 forintos bankjegyünket, ami a bankbetét hozama. Bár jóllehet, akkor már más lesz a legkisebb kiadott címlet. (Azt most egy pillanatra félre is tettük, hogy a pénzzel kezdhettünk volna értelmesebb dolgokat is, mint a bankban "kamatoztatjuk", az alternatívaköltséget vizsgálva ennél is nevetségesebb az ajánlat.)
• Ott tartottunk, hogy a bank megkapja a befizetett pénzedet. Mit csinál vele? Dobpergés: elkölti. Olyan illúziód ne legyen, hogy a bank "tárolja" a pénzed! A bankoknak ugyanis speciális jogai vannak: Magyarországon elég a befizetett pénz 10%-ával rendelkezniük.
• Tegyük fel hogy a bank nem hazárdírozza el a pénzed, hanem - ismét a legegyszerűbb példán keresztül - kölcsönadja egy hitelfelvevőnek.
• A hitelfelvevő átlagosan 16% THM-et fizet a személyi kölcsönre. A betétes átlagosan 0,01% EBKM-et kap. Ez egy tisztességes, 1600-szoros megtérülés ezen az egy kínált szolgáltatáson. Ha hozzávesszük a 10%-os tartalékráta-követelményt, akkor már 16 ezerszeres megtérülésnél járunk. Nájsz!

Ha ez nem lenne elég, a 16 ezerszeres hitelkamat a lehető legjobb forgatókönyv. A hagyományos forgatókönyv az, hogy a bank igenis elhazárdírozza a pénzedet. És most lehet vitatkozni, hogy komoly kockázatkezelő stratégiák, biztonságos befektetések vannak, lehet dobálózni nagy makroökonómiai összefüggésekkel és féloldalas képletekkel, bullshit!

Csak az elmúlt húsz évben többszáz bank dőlt be világszerte.

Ha azt mondod 2007-ben, hogy a Lehmann Brothers be fog dőlni, börtönbe csuknak rágalmazásért. Ha azt mondod 2022-ben hogy a Silicon Valley Bank be fog dőlni, börtönbe csuknak nyílt rágalmazásért. Utólag persze lehet anekdotázni, hogy "mindig is tudtuk" hogy nincs meg a fedezet, de az már kevésbé magyarázható, hogy ha mindig is tudtuk, miért vagyunk az ügyfelük egyáltalán?

Mi történik, amikor egy bank fizetésképtelenné válik?

Elbukták a pénzed a tőzsdei ruletten, jött egy COVID-krach, vagy csak szimplán likviditási problémába ütköztek. A bank általában nem megy csődbe.

Ha egy bank elhazárdírozta a pénzed, két lehetőség adódik:

Első opció (bailout): Kimentik közpénzből, azaz a te pénzedből, ha a költségvetésbe nem fér bele, ennek költségét általában fedezetlen pénznyomtatással (= a pénzed elértéktelenítésével) oldják meg

Második opció (bail-in): Kimentik a betétesek pénzéből (azaz a te pénzedből), a betéteket értéktelen bankrészvénnyé vagy más eszközzé konvertálva

Ezután már csak annyi maradt hátra, hogy néhány vaskos év végi prémiumot kiosszanak a vezetőségnek. (Fun fact: Ezt is a te pénzedből.)

Azt hiszem, ezen a ponton már a napnál is világosabb, hogy jól nem járhatsz a bankbetétekkel. Létezik ugyan az OBA betétbiztosítási alap, mely 100 000 euróig kárpótol egy bankcsőd esetén, viszont sajnos az nem egyértelmű számomra, hogy honnan teremtődik ez a pénz. Élek a gyanúval, hogy fedezetlen pénznyomtatással. Azaz dobpergés: a pénzed elértéktelenítésével.

A hagyományos bankbetét alternatívái

Egy ideális bankbetétnek három pontot kellene teljesíteni: legyen bármikor hozzáférhető (azaz legyen meg a likvid fedezete), fizessen tisztességes kamatot, és legyen - amennyire csak lehet - biztonságos.

Akármennyire is ellentétes a jelenkori gyakorlattal, a kamat és a fedezet nem ütik egymást. Viszont magas kamat és megfelelő fedezet mellett a likviditást be kell áldozni (lásd: lekötött betét, fix lejáratú kötvények, állampapírok). Ez részletesebb pénzügyi tervezést igényel.

Néhány lehetséges, Magyarországon is elérhető opció:

• A Revolut akár 4,75% EBKM-et fizet a megtakarítási számlán lévő bankbetétedre, azonban irreális, havi 16 000 forintos számlavezetésért. Ha nincs milliárdos nagyságrendű betéted, valószínűleg a hagyományos, Plus csomagtól elérhető 1,25% EBKM opció a jó választás, ami történetesen 125x jobb kamat, mint egy hagyományos banké
• A Lightyear számlavezetési díj nélkül 4,5% (-0,75%) -os EBKM-et fizet valamennyi készpénz betétre. Az EBKM a bankközi kamatlábtól függ. A Lightyear számlára észt befektetés-védelem vonatkozik 20 000 EUR értékben.
• A Bybit jelenleg 7,5%-os éves hozamot fizet dolláralapú stablecoin betétre. (Ingyenes Bybit számlanyitás itt). Befizetésnél a kriptótőzsde és a stablecoin kibocsátó csődkockázatát vállaljuk.
• Készpénz, vánkos. Kerek 0%-os EBKM, 0% csődkockázat. Garantált értékcsökkenés.

Állampapír és diszkont kincstárjegy

Hogy megspóroljuk a könyvkötőt, nem mennék bele az aktuálisan elérhető állampapírok részleteibe, így végletesen leegyszerűsítve:

Megbízol a magyar államban, kölcsönadod neki a pénzed. Cserében a magyar állam azt ígéri, hogy körülbelül az inflációval növelt értékben néhány év múlva azt visszaadja. (Kivétel ha államcsőd van, akkor buktál mindent).

Az állampapír egy bankbetétnél nagyobb kamatot fizet, de reálhozamod nem igazán lesz vele.

Ha banknál vásárolsz állampapírt, akkor a bank még adott esetben lehúz egy kis számlavezetési díjjal, így garantáltan buksz.

Persze mindig ahhoz kell viszonyítani, ami a legjobb alternatívád. Ha nincs olyan befektetésed, ami egyébként túlteljesítené az inflációt, az állampapír egy jó és relatíve biztonságosnak mondott választás.

Az állampapírok buktatói:

• Az állam érdekelt abban hogy manipulálja az inflációs adatokat, amennyiben nagy mennyiségű hitelállomány kamata van az inflációhoz kötve
• Az államnál van a pénznyomtatás joga
• Nem érhető el számottevő reálhozam
• Államcsőd kockázata

További hátrányuk a likviditás. A diszkont kincstárjegy rövidebb lejáratú opció, általában csökkentett kamattal, ami így már nem sokban különbözik egy Lightyear-féle kamattól.

A kötvények likviditása elsősorban a visszavásárlási feltételektől függ, és általánosságban semmilyen garancia nincs arra, hogy lejárat előtt az államkincstár vagy a forgalmazók névértéken vagy ahhoz közeli árfolyamon azt visszaveszik. Ez különösen akkor érdekes, ha a hirtelen megváltozó gazdasági környezet visszaváltási hullámot indítana. Így a tulajdonosoknak minden esetben érdemes azzal számolni, hogy lejáratig tartják a papírokat.

Készpénz, deviza, stablecoin

Ha a bankbetétek nullaközeli kamatából indulunk ki, szóba kerülhetnek más értéktárolási opciók is, amik szintén kamatmentesek, de a kockázatok másak.

• Fizikális forint készpénz: likvid, inflálódik, az államcsődön kívül nincs csődkockázat
• Külföldi fizikális valuta (EUR, USD, stb): az államcsődön kívül nincs csődkockázat, más ütemben inflálódik, értékállóbb lehet
• Külföldi deviza: a fentieken kívül a pénzintézet / bank / letétkezelő, stb. csődkockázatát vállaljuk
• Stablecoin (USDC, USDT, stb): kibocsátó cégek (pl. Tether) csődkockázata, szabályozás hiánya, likviditás, egyszerű hitelezhetőség, reálhozam lehetősége, nehéz fizikális valutára váltani, offline is tárolható.

Pénzpiaci alapok

A pénzpiaci alapok rövid lejáratú kötvényeket tartalmaznak, alacsony kockázatúak, kellően likvidek, és a hagyományos bankbetéteknél magasabb kamatot fizetnek. A pénzpiaci alapok teljesítményét tipikusan az RMAX, ZMAX, CMAX, MAX indexekhez viszonyítva mérik. Ezen indexek kategorizálva követik a különböző lejáratú állampapírok megtérülését.

Külön előnyük, hogy Tartós Befektetési Számlára (TBSZ) is vásárolhatók, így nem keletkezik kamatadó- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségünk.

Az oldalon található cikkek kizárólag a szerző véleményét tükrözik, és nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési tanácsadást. A Webhárom kizárja a felelősségét az egyéni befektetési döntésekből fakadó esetleges károk miatt. Tartalmaink szerzői jogvédelem alá tartoznak, felhasználásuk kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges.