A bitcoin káros a környezetre - vagy mégsem?

A bitcoin káros a környezetre - vagy mégsem?

Sem megtámadni, sem megvédeni nem szeretném a bitcoin bányászokat. Próbálok objektív lenni amennyire csak objektívnek lehet lenni egy olyan témában, aminek a médialefedettsége 99%-ban propagandából, hazugságokból, meghamisított, és non-konkluzív kutatási eredményekből áll.

Így kezdjük a ténymegállapításokkal. Na és azokkal a ténymegállapításokkal, amit a nemzetközi média iktatott be a köztudatba, aztán kiderült, mégsem annyira igaz.

Az első ilyen a 2022 elején nagy port kavart, Joule folyóiratban közzétett kutatási eredmény, mely szerint a bitcoin hálózat működtetésére összesen évi 65 megatonna CO2 kibocsátás jut.

⚠️
A kutatásról kiderült: nem felel meg a tudományos publikációk minőségi sztenderdjeinek, többek között a szokásos peer review folyamaton sem esett át, azaz az állítások valóságtartalmát a tudományos szakma nem validálta. A valóság az, hogy a bitcoin hálózat teljes CO2 kibocsátásáról nincsen elég adat.

Természetesen azóta többen is megkísérelték megfejteni a bitcoin CO2 kibocsátását, azonban konkluzív eredményt nem lehetett levonni, sőt, visszatérő elem, hogy a módszertannal is komoly aggályok mutatkoztak. A rossz módszertannal készült tudományos publikációk rákfenéje viszont az, hogy ha valamit sokszor állítasz, az igaz lesz. Egymásra hivatkozások hálójával kialakítanak egy masszív, hamis képet, amit utána nehéz ledönteni. Különösen nehéz, ha a nemes ügyhöz betársulnak érdekcsoportok, lobbisták, propagandisták, vagy a szenzációhajhász média is.

Oké, akkor mi az amit tényleg tudunk?

Amit tényleg tudunk, az a bitcoin energiafelhasználása. A hashrátából és a piacon használt bányagépek típusából ugyanis jól közelíthető az érték, ami a bitcoin hálózat működtetéséhez szükséges áramellátást jelenti.

A bitcoin teljes, 2023-as energiaszükségletét jelenleg 120 terrawatt-órára becslik. (forrás)

Szintén jól közelíthető adat az elhasznált bányagépek miatt keletkező elektronikus hulladék mértéke. Egy idő után ugyanis a bitcoinba épített difficulty adjustment-nek köszönhetően értéktelen szemétté válnak az egykori "aranybányák", és szeméttelepre, az óceánba, vagy távoli szigetek partjaira kerülnek.

Összesen 77 000 tonna ASIC gép évente. (forrás)

Így kétségtelenül van környezetkárosító hatása a kriptovaluta bányászatnak, azonban pontosan ez hozhatja el azt a robbanásszerű fejlődést, ami előrevisz egy környezettudatosabb jövőbe. (Erről hamarosan szó lesz). És nem csak a kriptóbányász iparágról beszélek, hanem tágabb értelemben: az egész energiaszektorról.

A pénzügyi szektor százszor szennyezőbb

Az Európai Központi Bank kutatása szerint a pénzügyi szektor egy főre jutó széndioxid-kibocsátása éves 579 kg.

A pénzügyi szektor éves CO2 kibocsátása az OECD országokban (EKB adat)

Az OECD országok teljes lakosságával, 1.8 milliárd emberrel felszorozva látható, a hagyományos pénzügyi szektor csak Európában összesen 1042 megatonna széndioxidot termel évente, ami a cikk elején lévő 65 megatonnás feltételezett kibocsátásnak is a 16-szorosa. Ha az egész világot vennénk, még ennél is kiugróbb, nagyságrendileg 100-szoros különbséget láthatnánk.

Az alternatíva

Durva feltételezés lenne azt mondani, hogy a bitcoin egykoron kiváltja a pénzügyi szektort? Minden bizonnyal. De azt, hogy egy részét helyettesíti, és ezáltal csökkentheti az emberiség össz-környezet-szennyezését, bátran állíthatjuk. Ha csak 1%-át, akkor már nullszaldós az egész, és érvénytelenek a BTC magas CO2 kibocsátásával kapcsolatos aggodalmak.

Mára már eldőlni látszik, hogy a bitcoin kilépett a Satoshi által ráruházott pénzforgalmi szerepből, és inkább értéktároló, biztos befektetésként van jelen. Így a hétköznapi pénzforgalmunk környezetvédő forradalmát feltételezhetően nem a bitcoin, hanem általánosságban a blokklánc-technológia elterjedése fogja jelenteni.

Mind a proof-of-stake kriptovaluták, mind az esetlegesen bevezetésre kerülő központi banki digitális valuták elterjedése olyan mértékben egyszerűsíthet a komplex elszámolási folyamatokon, hogy már ez önmagában jelentős CO2 csökkenéssel fog járni.

A bitcoin bányászat pozitív környezeti hatásai

A blokklánc-technológia előnyei mellett konkrétan a bitcoin bányászat környezeti előnyeiről sem szabad megfeledkezni. Leegyszerűsítve ami a világban történik az, hogy a bitcoin bányászok értelemszerűen az olcsó energia felé tendálnak, az olcsó energia pedig mitadjisten jelenleg a megújuló energia.

A Cointelegraph szerint 2024-ben a bitcoin hálózat 55 százaléka már teljes mértékben megújuló energiát használ a működéshez, sőt mi több: a bitcoin nyomán olyan lokális fejlesztések és optimalizációs folyamatok is elindultak, ami korábban elképzelhetetlen volt.

Ilyen például, hogy bitcoin bányászok környezetre extrém módon káros gázok semlegesítéséből nyernek energiát. Szintén ilyen az energiaszektor hatékonyságának jelentős javítása az olcsó éjszakai áram felvásárlásával és a fogyasztás kiegyensúlyozásával. El Salvadorban gigantikus geotermikus energia projekt keretében bányásznának környezetkímélően bitcoint, a fejlesztés éveken belül az egész ország áramellátását olcsóbbá teheti. A bitcoin bányászása során nyereségesen semlegesíthető az agrárszektor által termelt, káros metán is. Az újonnan létesülő szél-, nap- és vízerőművekről még nem is beszéltünk!

Konklúzió

A bitcoin bányászás a környezetre ártalmas, ugyanúgy mint minden más emberi tevékenység a Földön. Egyben a bitcoin pontosan az, ami minden más emberi tevékenységnél nagyobb mértékben lendítheti előre a megújuló energia felhasználását és az energiaipar teljes átreformálását. A BTC és az általa kialakult blockchain iparág jelentősen hozzájárulhat a hagyományos pénzügyi intézményrendszer gigantikus széndioxid-kibocsátásának csökkentéséhez.

Ajánljuk még